Letölthető programfüzet:

programfuzet

AZ ÜNNEP ÜZENETE



Dr. Szoltsányi Gábor háziorvos az idén október 23-án Szentendre Város Közegészségügyi Díját nyerte el. Három gyermeke van, Zsófi december 29-én született, majdnem karácsonyi ajándékként, most egyetemista, gyógytornász lesz, Balázs a Műegyetemre jár építész szakra, és Kata a Ferences Gimnáziumban most 11. osztályba jár.
Mit gondol az adventről, az ünnepről?
Az adventi időszakban az ünnepre készülünk a családban. Ahogy a lakást kitakarítjuk, úgy a lelkünket, életünket, mindennapjainkat is kell takarítgatni. Belül is tisztaságnak és rendnek kell lennie az ünnepre. Szenteste együtt díszítjük fel a fát, a gyerekek segítenek, örömmel vagyunk együtt. Nem kell nagy élmény, csak a csöndes együttlét. Keresztény családban nőttem föl, és azóta is igyekszem úgy élni. Karácsony ünnepe nem a külsőségekről szól, nem arról, hogy feldíszítjük a lakást, a fát, finomat főzünk. Ezek csak eszközök arra, hogy a szeretetünket tudjuk kifejezni. Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy Isten emberré lett, az Úrjézus megszületett, földre jött, ajándékként, az emberiségnek. Innen van az ajándékozás szokása. Az ajándéknak nem kell fizikai, tárgyi dolognak lenni. Ha megrendelek az interneten egy ajándékot, amit elküldenek a rokonomnak, de nem látogatom meg, akkor semmi értelme. Lehet ajándékot venni, ha tudom, hogy azzal örömöt szerzek neki. Aminek ő örül és nem én, és nem azért, hogy le tudjam a kötelességet, hogy kipipáljam a listáról.
Az ünnepek az utóbbi időkben egy kicsit kikerült az otthonokból, a családi körből. Nagyon sok fesztivál, esemény szerveződik e köré. Ön szerint jó ez a tendencia?
Alapvetően fontos, hogy ne a kereskedelmi tevékenységről szóljon a karácsony, hanem az emberekről. Ha az az öröm van bennem, amit karácsonykor ünnepelünk, akkor örömmel tudom ezt továbbadni a többieknek. Ez a karácsony lényege. Az adventi programok arról szólnak, hogy az emberek találkozhassanak, együtt legyenek, beszélgessenek. Időt töltsenek egymással, értelmes, tartalmas, jó időt. Ha segítünk az embereknek abban, hogy ez a jó idő létrejöjjön a programok által, akkor megértettük az ünnep lényegét.
Szakmája miatt úgy gondolom, nem mindig sikerül családi körben tölteni a karácsonyt…
Mi, orvosok elfogadtuk, hogy ez hozzátartozik a munkánkhoz, és az ünnep néha munkával telik. De fel kell állítanunk a fontossági sorrendet, mi a legfontosabb, és meg kell állni a rohanásból. Én is nagyon el tudtam korábban úszni a munkában, sok idő eltelt úgy, hogy azt gondoltam, az a fontos, de ahogy az ember idősödik, érettebb, jó esetben bölcsebb lesz, egyre inkább látja azt, hogy nem ez a fontos. Nehéz az egyensúlyt megtalálni, nehéz nemet mondani, bizonyos dolgokról lemondani. Mert ahhoz, hogy legyen időnk, valamiről le kell mondani. Nagyon tetszett például a Bakancslista című film, ahol a szereplők tudva, hogy hamarosan elmúlik az élet, gyorsan listát írnak mindarról, amit még meg akarnak tenni. Végigcsinálnak mindent, megmásszák a Himaláját is, de rájönnek, mindez nem is volt fontos. Mindenki végigjárja ezeket a hegyeket-völgyeket, hogy rájöjjön, mi az érték az életben. De sosem késő.